Filmkritika - Hisztéria

Lilith küldte be 2017. 11. 03., p - 09:31 időpontban

hiszteria magyar poszter

Szatírába csomagolt hollywoodi történelem
 

Minden kornak meg kell találnia saját (reprezentatív) betegségét és annak gyógymódját. A film így megfelelő alkalom arra, hogy az elavultnak tűnő diagnózisokat fölülvizsgáljuk, megkérdőjelezve, hogy a szexualitáshoz kapcsolódó mentalitás, a kortárs nőkép és a női (társadalmi) szerepek mennyire változtak az elmúlt százhúsz évben – már ha változtak.”1

A Hisztéria című film a 19. század végi, viktoriánus korabeli London világszemléletét mutatja be az angliai arisztokrata rétegen keresztül. Ezen belül különösen kiélezve a nők, női szerepek, társadalomban betöltött – és ami talán a legfontosabb – elfogadott helyzetükre. A korszakra (ám sajnos nem csak arra az érára) jellemzően a férfiak élveztek minden társadalmi, szociális és politikai előnyt a nőkkel szemben. Ami a férfiaknál szükséglet, a nőknél deviancia. Ami nekik a kiegyensúlyozottságuk alapja, az a nőnél, ha vágyként jelenik meg, betegség. Mégpedig egy egyre elterjedtebb, és egyre súlyosabb betegség. A hisztéria.

Sigmund Freud az 1880-as évek környékén még talán csak egy cetlire jegyezte fel pszichoanalitikus elméletének az alapjait, ám a már-már járványosnak vélt „betegség” kezelése nem tűrt halasztást. (A hisztéria szó a görög hysteria-ból származik, aminek a jelentése anyaméh.) Ebből kiindulva diagnosztizálták a betegséget; a méh szervezeten belüli vándorlását tartották felelősnek ciklusonként, de leginkább azoknál a nőknél, akiknek nincs, vagy talán nem is lehet gyerekük. Tünetei közé tartozik a frusztráltság, álmatlanság, idegesség-ingerlékenység, de a – férfiak által annak titulált - feltűnési viszketegséget is a hisztériás betegség egyik jelének tudták be.

A megoldás kézenfekvő volt: adott egy ambiciózus, sikerorientált, aktuális sármőr fiatal orvos: Mortimer Granville, aki próbája a földön ragadt orvosok figyelmét felhívni az első, és az éppen zajló II. ipari forradalom (1871-1914) nyújtotta lehetőségekre. Ez viszont, egy Hollywoodi filmhez hűen természetesen lehetetlen. Mindenhol kigúnyolják, és napok, legjobb esetben hetek múlva elküldik. Ha a néző szíve az elutasítás-sorozat láttán hirtelen megszakadni látszik, hát várja ki a végét! Mortimer nincs egyedül. Hátulról mozgatja a szálakat egy milliomos (feltaláló, tudomány iránt rajongó) barát, Edmund, aki mindenben segíti, és ha kell, még anyagilag is támogatja.

Csavar a történetben (amire persze senki sem számított), hogy találkozik a korszak legsikeresebb hisztériát gyógyító orvosával, Dalrymplevel, aki már kezd kiöregedni. Egy fiatal, mindenre elszánt orvost keres, akire a praxisát is rábízhatja, amint visszavonul. Mortimer tökéletes a feladatra, lelkesen figyeli, és könnyedén sajátítja el a gyógykezelés eljárását. Mint említettem, kézenfekvő megoldás. Minden nőnek fél óra (igény szerint több-kevesebb) intim masszázs, és a hisztéria tünetei szakaszosan elfedhetők (2-3 nap, maximum 1 hét). Mortimer megjelenésével felpezsdül az üzlet, minden nő csak őt akarja. Kezelés céljából persze. Követik egymást a jelenetek, megismerkedünk a doktor lányaival. A visszahúzódó, áltudományok iránt érdeklődő fiatalabb testvért Emilyt, és a heves, szociálisan és társadalmilag érzékeny, liberális, a női jogokért harcoló Charlotteot.

A film pörög, Mortimer keze fárad, ínhüvelygyulladást kap, és nem tudja már kellően kielégíteni a nőket, ezzel bajba sodorja a saját, és doktora jövőjét

Ekkor jön a film lényege, ami az utolsó 30 percben ad értelmet 100 perc koncentrálásnak (amennyiben nem a társadalmi rétegek ellentétére koncentrálunk, hanem a hisztériás betegek gyógyítására, és az orvostudomány fejlődésére). Mortimer, hogy enyhítse fájdalmát, a barátja által feltalált elektromos portörlőt használja. Ekkor megjelenik feje körül a világos fény, és kifejlesztik a legelső kézkímélő orgazmust generáló eszközt, a vibrátort. Hatalmas sikere lesz, a nőket meggyógyítják, az orvosi karrierük az egekben, mindenkire rátalál a szerelem.

A film igaz történet alapján készült, az orvostudomány fejlődésének szempontjából a csattanó a vibrátor feltalálása, ami nem mellesleg Edmund érdeme.

Ennél érdekesebb a háttérben mozgó, ámbár kevéssé kifejtett társadalmi és nemi érdekellentét, amiben már nem Mortimer a főszereplő, hanem Charlotte. A legtöbb párbeszéd közöttük zajlik le, ám Mortimer itt csak közvetítő. Charlotte az elnyomással szembeszálló „hős” alkat, az ideális FŐszereplő, aki a gazdagságát és örökségét feladva a szegényeken segít. Nem csak menedéket nyújt nekik, okítja is őket, és ideálként áll előttük. Példát mutat mindabban, amit az orvosoknak nem sikerül elérniük. Charlotte felismeri, hogy a gyerekeknél kell kezdeni a tanítást, a berögzült társadalmi normákon csak alulról lehet változtatni:

cute_red

„Charlotte: - Itt vagyok!
Mortimer: - Pillanat, most jön a legjobb rész!
M: - Köszönöm, páratlanul izgalmas olvasmány.
C: - Ez valójában a napközi, de egyúttal itt tanítunk is.
M: - Vad politikai nézeteket oktat?
C: - Alapvetően számokat és betűket. Ám olykor becsempészünk újdonságokat. Oh, ez ínyére lesz, nézze meg! Például itt mosnak kezet a gyerekek. Szappannal, és forralt vízzel. A higiénia miatt. A kosz miatt sok a baktérium.
M: - Hallott a baktériumokról?
C: - Olvasok, doktor úr.
M: - Évek óta hiába hangoztatom, hogy a kézmosás csökkenti a fertőzéseket. Meg sem hallgatnak, Ön pedig egyenesen tanítja!
C: - Méghozzá nagy sikerrel!”

Mindemellett kimondja azt, amit még a mai napig is vannak, akik szeretnek figyelmen kívül hagyni, vagy csak szimplán nem érdekli őket:

C: - Dr. Granville, biztosíthatom, a nők éppúgy hódolnak a testi örömöknek, mint a férfiak, még akkor is. ..
M: - Mi nem teszünk mást, csak kísérletet teszünk az idegrendszer stimulálására.
C: - Valóban? Ne mondja! És mennyire kifizetődő! Az a fő, hogy megpróbálnak mindent hisztériának diagnosztizálni, az álmatlanságtól a fogfájásig!
M: - Nem igaz!
C: - Holott nincs is másról szó, mint boldogtalan nőkről, megkeseredett, magukra maradt háziasszonyokról, kiket prűd, és rendkívül önző férjeik képtelenek boldoggá tenni az ágyban. Vagy nem így van?

Hiába telt el száz, százhúsz, százharmincnégy-öt év, a nők még a mai napig harcolhatnak egyenlőségükért, azokért a jogokért, amiket a férfiak születésüktől kezdve birtokolnak. Hím soviniszta nézetek mindig voltak, vannak, és lesznek is.

C: - Nincs? Még szerencse! Mert a gondoskodás és adományozás nem bűntett!
Ügyvéd: - Figyelemre méltó, hogy Ön szerint a nagylelkűség a prostitúciót, a rendőrök bántalmazása a gondoskodást jelenti. Gondolják csak meg, mibe kerülne Angliának, ha az itt álló hölgy összes barátnője egyetemre járna.
C: - Ó igen! Gratulálok! Milyen könnyű gúnyt űzni belőlük! Szeretném látni, hogy Ön, uram, csak egyetlen egy napra helyet cseréljen velünk, nőkkel! Megvető hangját elismerés, majd segélykiáltás váltaná fel! 

A Hisztéria, mint film abban az esetben válik többé, mint a nők orgazmusának, és a vibrátor feltalálását kutató történelmi alapokon álló Hollywoodi remek, ha valaki odafigyelve, megfelelő ismereti háttérrel rendelkezik, és hajlandó gondolkodni, mert igenis, kényes kérdések mozognak a központi figyelem mögött.

Források:


1: http://www.filmtett.ro/cikk/3206/tanya-wexler-hysteria-hiszteria

2: https://www.youtube.com/watch?v=yU6blLwgBEU(Hisztéria, a film)

Szerző: Lilith

Új hozzászólás

Friss tartalom